Saját történetem

Az elszigeteltségtől az örömig

Hihetetlen potenciál.
Ebben látom az autizmus jövőjét.

Tudatlanság

Csak az elmúlt néhány évben, Londonba költözésem után, kezdtem el kutakodni, hogy érzékelésem, megküzdési stratégiám mögött esetleg saját autisztikus vonásaim húzódhatnak-e meg.

Miután körülbelül 40 évig éltem autizmussal úgy, hogy nem diagnosztizáltak és tudomásom sem volt róla, így megtanultam sikeresen irányítani a mindennapi életemet pszichésen és lelkileg egyaránt.

Érzékszervi túlterhelés -
A kiváltó ok

Bekerültem egy új környezetbe és egy ismeretlen közösség tagja lettem. Ennek újdonsága és az ismeretlen eszméletvesztéseket okozott nálam.

Se nem hallottam, se nem láttam ilyenkor, csak az “flight and fight” vészreakció leírhatatlan nyomását éreztem.

Ez arra kényszerített, hogy visszavonuljak a saját csigaházamba, mintegy megtagadva hogy részesévé váljak a körülöttem lévő valóságnak.

Hihetetlen potenciál.
Én ezt látom az autizmus jövőjét illetően.

Megoldást kerestem -
Megtaláltam a TM-et


Egy kiváló terapeutával és erőteljes gyógyítóval végzett belső/lelki munkám során szerencsére rátaláltam a TMre. Már a tanfolyam első, bevezető napja után is éreztem, hogy a nyüzsgő munkahelyem kevésbé megterhelő és hogy kevésbé szorongok. Elköteleztem magam a transzcendentális meditáció rendszeres, napi kétszer 20 perces gyakorlása mellett, amely nem csak támogatást jelentett, hanem észleltem azt is, hogy az elmém rendszeres megnyugtatásával a környezetem érzékelése is megváltozott – legyen az akár egy mozgalmas meeting vagy egy általam szervezett esemény/rendezvény-, a jól ismert tünetek ellenére, képes voltam szemkontaktust tartani, kommunikálni és fejben jelen lenni Megtanultam megbarátkozni az érzéseimmel és az érzékelésemmel, már nem menekültem el előlük, sőt, kezdtem megérteni és meglátni, hogy képes vagyok irányítani érzéseim széles skáláját